A Magyar Pálinka Lovagrend címerének heraldikai leirata
A címer egy csücsköstalpú, „tar” pajzs.
Alapszíne vörös, benne lebegő címerképekkel. A pajzs alsó felében egy pálinkafőző rézüst látható, alatta fatűz ég. Az alapszín a pálinka erejét, tüzességét, melengető hatását szimbolizálja.
A rézüst mögött – középen – egy rézkígyó tekeredik, szájából pálinka csepeg, megtestesítve a páracsőt. A kígyónak szimbolikus hatása van, ugyanis a kisüsti pálinka kismértékű, kulturált fogyasztásának egészségre gyakorolt pozitív hatását az orvosok is elismerik. A rézüst előtt keresztben két koccintásra, pertura lendülő kar látható, kezükben pohárral. A jobboldali fehér és a baloldali kék színű karok a megbékélést, barátságot és együvé tartozást jelképezik, melyet maga a pálinkaivás pecsétel meg.
A jobb felső sarokban egy ezüstszínű, mosolygó „fogyó” holdarc, a bal felső sarokban pedig egy derűt sugárzó, nevető aranyszínű naparc kapott helyet. Mindkét égitest az időtlenséget, a természet érlelő erejét és az eredetet szimbolizálja.
A címert felülről és alulról félkörben, lebegő aranyszalagok fogják körül, rajta fekete szöveg: felülről a „magyar”, alulról pedig a „pálinka lovagrend” olvasható.
A felső szalag és a címer közötti mezőben a lovagrend megalakulásának dátuma, „anno 2004” kapott helyet.
A szalagok fonákja zöld színű, utalva a természetre, melytől a pálinkafőzés alapanyagai függnek. Kétoldalt, mint címertakaró jelképek, a pálinkafőzés legjellemzőbb kincsei, ágas, leveles gyümölcsök ékesítik a címerpajzsot. Jobboldalt szilva ezüstös fénnyel, baloldalt barack arany fénnyel.
A címer formáját tkintve egy közel köralakú egységet alkot, ezáltal jól alkalmazható pecsét, vagy medál alapjául is.
Mezőkovácsháza, 2004. 01. 28.
Boros Béla
reklámgrafikus
